Teszteltem a kórházi menüt
A múlt hetemet kórházban töltöttem. És mit csinál egy gasztroblogger a kórházban? Megfigyeli a kaját, hogy aztán írni tudjon a kórházi menüről! 🙂
Utoljára 7 évesen voltam kórházban, onnan szerencsére nincs túl sok emlékem – már ami az ételeket illeti. Valószínűleg nem én voltam az, aki repetát kért. És most sem.
Eleve nem vagyok az a típus, aki bármit megeszik. Megfigyeltétek például, hogy hány főzelékrecept található a blogomon? Jól figyelt, aki nem emlékszik, mert egy sem. Pedig az egészségességre törekvő kórházi menüben nyilván előfordul.
Milyen volt a kórházi menü?
5 napot voltam bent, ebből 4 napi menüt teszteltem.
Reggelire mindig 2 zsömlét kaptunk, egy simát és egy teljes kiőrlésűt. Ehhez jött egy pici margarin/vaj, felvágott, volt, amikor sajt, méz és volt első reggel almaszósz, amin meg is lepődtem, mert ilyet még boltban sem láttam, úgyhogy felcsillant a szemem, hogy ilyen „gasztronómiai különlegességeket” fogok enni ott-tartózkodásom alatt 🙂
Ebédre zöldséges leveseket, húst és valamilyen köretet, zöldséges rizst, krumplit, tökfőzeléket kaptunk. Egy napon kaptuk a legehetetlenebb és a legfinomabb kaját is. Az ehetetlen kategória egy leves volt, ránézésre, szagra és ízre sem tudtuk megállapítani, hogy mi lehet, végül a szobatárs néni megmondta a tutit, ez a túlfőtt tésztának a leve, jó sűrűn. És tényleg, így megvolt az íz! 😀 A menükiírás szerint zellerkrémlevest nem ettünk. Ehhez viszont rántott húst, krumplival és csemegeubival kaptunk, a hús nagyon finom volt, még a fog nélküli szobatárs is azt mondta, hogy kellően puha. A tökfőzelék nem nekem van kitalálva, így erről nem mondok véleményt, csak annyit kóstoltam belőle, ami a hozzá adott húsra tapadt (és itt már tudtam, hogy érkezik Anyukámtól aznapra a krumplisaláta, úgyhogy nem fogok éhen halni). 3 napra natúr hússzeletet kaptunk, volt, hogy kis szósz kíséretében, ezek nem voltak csúcsélmények, de nem mondhatóak rossznak. Tehát minden nap hús volt a menüben!
Vacsorára mindig egy zsömlét kaptunk, és itt is, mint a reggelinél, vajat, felvágottat, esetleg almát, egyszer halat is. Minden étkezéshez kaptunk bőségesen teát, reggelihez lehetett kérni tejet is.
Én este kerültem be, 7 óra előtt nem sokkal vettek fel az osztályra. Sejtettem, hogy kicsit korábban van vacsora és én esetleg nem kapok, ez így is lett.
Felvételkor megkérdezték, hogy van-e valamilyen ételallergiám, bediktáltam, hogy tojásallergia. Ennek ellenére a rántott húst simán megkaptam, viszont másnap reggelire mást kaptam, mint a többiek, merthogy az enyém tej- és tojásmentes. Hmm, tejmentesnek nem kellett volna lennie. És közben a többieké sem volt tojásos 🙂 De legalább nem kaptam vajat. Nem szóltam miatta, mert én nem érzem, hogy gondot okozna kis mennyiségű tojás, és ki is voltak porciózva az adagok, tehát szerintem nem kaphattam volna mást, de aki tényleg érzékeny az ételekre, az talán jobb, ha biztos, ami biztos készül saját kajával is ilyen esetekre. A felvágottak közül viszont volt, ami laktóz, glutén- és szójamentes volt, illetve a menün is feltüntették az allergéneket, szóval a törekvés teljesen jó.
A reggelit 8 után, az ebédet 12 körül, a vacsorát pedig fél 5-kor kaptuk. 3/4 5-kor beszedték a tányérokat és jó éjszakát(!) kívántak. Hö?! Na, ezért nem kaptam én első este vacsit. 🙂 Szóval igen, érdemes némi ennivalót magunknál tartani. A betegeknek volt egy mikró és egy hűtő fenntartva, amibe csak felcímkézve, feliratozva lehetett betenni az ételt (nyilván alig volt valakinél toll).
Meglepetés volt, hogy a menühöz nem járt evőeszköz és bögre, ezt hozni kell otthonról. De megszántak a nővérek és kaptam egy műanyag poharat és egy kanalat és villát, ezekkel ellavíroztam az első 3 napon, amíg tudtak behozni nekem.
Az adagok nekem bőven elegendőek voltak, persze mivel nem éreztem túl jól magam, étvágyam sem volt nagy, de el tudom képzelni, hogy egy nagyobb darab férfinek kevés az egy zsemle vacsorára – főleg, hogy az fél 5-kor van.
Őszintén szólva rosszabbra számítottam. De azért remélem, nem kell tesztelnem újra… 🙂
Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook oldalához, ne maradj le semmiről! 🙂
2 thoughts on “Teszteltem a kórházi menüt”
You must be logged in to post a comment.
Almaszószt az Aldi-ban lehet kapni, kb. fél literes üvegben. Én még nem vettem (nem is fogok, inkább elkészítem én, bár az almát inkább egészben, harapva), viszont egyszer az előttem sorbanálló fiatal pár telepakolta vele a futószalagot.
Finom is volt 🙂 De én is úgy gondolom, hogy megcsinálom otthon a szószt vagy szintén egyben megeszem az almát.