Jó-jó, annak a régi sorozatnak nem pont ez volt a címe, de hidd el, ha elmondod, hogy Albániába készülsz nyaralni, akkor el fog hangzani a kérdés, hogy DE MIÉÉÉÉRT?
Én meg oda készültem. Nem is csak egy hétre, hanem összesen 18 nap lett belőle, úgy, hogy közben dolgoztam is online.
Hogy miért Albánia?
- Az általánosan közkedvelt úti célok helyett én jobban szeretem a kevésbé preferáltakat. Az olyanokat, amelyek valamiért eltérnek a megszokottól.
- Fontos volt, hogy legyen tengerpart (mint minden „rendes” magyarnak, nekem is van tengerpart-fixációm).
- Mivel tavasszal utaztuk, legyen melegebb, mint itthon.
- Ne tartson sokáig odajutni
- Ne legyen annyira drága.
- Lehessen onnan dolgozni – vagyis legyen megbízható internet.
Albániában mindez pipa.
Így választottuk ki a dolgozós nyaralás helyszínéül Albániát, azon belül is Durrest.
18 napot töltöttünk ki, amelyben volt némi munka, na meg pihenés, felfedezés is. A hosszabb úttal kicsit át akartuk érezni a helyiek életét, illetve próbálgatni a digitális nomádság nem helyhez kötöttségét.
Home office-unk
Albánia egy érdekes ország
Aki csak szépet szeretne látni, annak nem ajánlom Albániát. Aki akar szépet ÉS érdekeset is látni, annak viszont nagyon.
Szépségek
Kruja
Kruja Albánia középső részén fekszik, Tiranától, a fővárostól nagyjából 20 kilométerre. Magas hegyek között található, illetve magához a városról is elég magasra kell menni. Bő forrású vidék, a város albán nevének eredeti jelentése is forrás. Tiszta időben elláthatunk a tengerig is. Nem véletlenül nevezik a várost az Adria erkélyének.
Kruja vára az albán nép egyik nemzeti szimbóluma: a 15. századi hős, Kasztrióta György (más néven Szkander bég) szülőhelye és hadiszállása, amely közel harminc éven keresztül verte vissza az oszmán sereg támadásait. Itt sétálgatva lenyűgöző kilátás nyílik a környező tájra.
A várba felvezető út neve Hunyadi János utca, és tér is van elnevezve a hadvezérről, ugyanis Szkander bég és Hunyadi szövetségesek voltak.
A Szkander bég múzeum az albán nemzeti hős életét és történelmi szerepét mutatja be. Az itt látható kiállítások és relikviák bemutatják a középkori Albánia történelmét és Szkander bég vezetését az oszmánokkal szembeni harcban.
A hagyományos bazárjában – mely Albánia legrégebbi bazárja – kézműves és egyéb helyi termékeket lehet vásárolni, például szőnyegeket, kerámiákat, hímzéseket és ékszereket.
Shkodra
Shkodra város Albánia északnyugati részén, a montenegrói határ közelében fekszik. Az ország ötödik legnépesebb városa. A kevés történelmi albán város egyike, kulturális és gazdasági központ, egyetemi város, katolikus érseki központ.
A város legfőbb nevezetessége az illír időkre datálható, de mai alakjában középkori Rozafa vára. A vár felépítéséhez a magyar Kőműves Kelemen balladájával rokon legenda kötődik: a három kőműves fivérnek be kellett falaznia a legkisebb fiú feleségét, Rozafát, hogy amit nappal felépítenek, éjszaka ne omoljon le. A baj csak az volt, hogy ez időben az asszonynak volt egy csecsemője. Rozafa ezért azt kérte úgy falazzák be, hogy gondoskodhasson gyermekéről. A kívánsága az volt, hogy egyik szeme, keze, lába és melle kint maradjon. Az asszony így láthatta, foghatta, ringathatta és etethette a babáját.
Shkodra mellett található az Albánia legnagyobb tava, a Shkodra-tó. Ez a természeti rezervátum különleges madárvilága miatt népszerű az ornitológusok és a természetkedvelők körében. A tó körüli vidék gyönyörű tájat és lehetőséget nyújt hajókirándulásokra, kajakozásra és piknikezésre.
Shkodra jelentős vallási központ is. A város központjában található Shkodra katedrális, az ország egyik legnagyobb katolikus temploma.
A város híres a történelmi mecsetjeiről is. Az Ebu Beker-mecset a város legrégebbi mecsetje, és a török hódítás idején épült.
Shkodrától nagyjából öt kilométerre található a török időkből fennmaradt, terméskőből emelt mesi híd, mely 110 méter hosszan a Kir folyó medre felett vezet át.
Berat
Berat Albánia déli részén, az Osum folyó jobb partján, a mészkősziklákba vájt völgyszorosban épült fel. A várhegy oldalában, az egymásra épült, fehérre meszelt, sokablakos házainak köszönhetően azon albán városok közé tartozik, ahol a kommunista időszak városrombolásait követően is érzik a történelmi levegő, megőrizte eredeti középkori építészeti stílusát. Az UNESCO Világörökség része. Az ezer ablak városának is nevezik.
A legenda szerint a két óriás, Tomorr és Shpirag összekülönbözött egy berati leányon, és birokra keltek. Tomorr kardjával addig kaszabolta a másik gigászt, amíg azt tetőtől talpig sebek borították, s meghalt, de a heves harcba Tomorr is belepusztult. Mindketten heggyé váltak, s az őket sirató leány könnyeiből lett az Osum folyó.
Érdekességek
Bár Albánia nincs messze tőlünk, de mégis rengeteg dolog máshogy van, mint nálunk. Ezekről előszeretettel posztoltam a Facebook-oldalamra is, most ezeket összegyűjtöm egy kupacba. Ezekkel senkit nem elriasztani szeretnék, nekem kifejezetten tetszett, hogy ennyire másként mennek egyes dolgok, mint Magyarországon!
Bunkerek
Ti is építettetek “bunkit” gyerekkorotokban?
Az albánok felnőttkorukban is. Egészen pontosan Enver Hodzsa “álmodta meg” a “burkerizmi”-t, vagyis a bunkerizációt. Hodzsa több mint 4 évtizeden keresztül, 1941 és 1985 között volt Albánia diktátora, aki többek között megtiltotta a külföldre utazást, eltörölte a vallást, mindent megfigyeltetett és építtetett 175 ezer és 750 ezer(!) közötti számú (máig nem ismert, hogy mennyi) betonbunkert az országban. “Kissé” paranoiás volt és szerette volna, ha a lakosság is fél, jelszava az állandó készültség volt egy esetleges háborúra, ez ellen védtek volna a bunkerek. Havonta kétszer gyakorlatoznia kellett a népnek, a gyerekeknek is tudnia kellett, hol a legközelebbi bunker hozzájuk, fegyvert is kaptak a kezükbe (lőszert szerencsére nem).
Vannak kisebbek, mint ezek is, amik itt vannak pár utcára tőlünk, ezeket általában hármasával telepítették, hogy egymást tudják védeni, ezek lövésre szolgáltak, de voltak jóval nagyobbak is (hozok olyanról is posztot).
Iszonyat sok betont igényelt a bunkerépítés és persze, rengeteg emberi munkát is. Na meg pénzt. Állítólag egy bunker előállításának ára egy kétszobás lakás árával volt egyenlő.
Ha utazunk az országban, bárhol lehet látni bunkert, a “préri” közepén, a hegyekben, a tengerparton, a szőlőkben, tegnap épp olyat láttam, amire ráhúztak egy háznak a kerítését, de az aljában ott volt a telekhatáron a tipikus betongomba.
Szigorúan titkos atombunker volt, 1981 és 1986 között épült azzal a céllal, hogy nukleáris támadás esetén menedéket nyújtson a rendőrség és a belügyminisztérium elit munkatársainak. 1000 nm-es és 2,4 méter vastag betonfalai vannak.
Most kiállítás van benne, ami azt mutatja be, hogyan figyelték meg és üldözték a kommunista korszakban a rezsim ellenfeleit.
A Bunk’Art 1 ennél jóval nagyobb, még színházterem is van benne, de az a város szélén van.
Akasztott plüssök
Albániában előszeretettel aggatnak a házakra plüssfigurákat, mert a hiedelem szerint egy homlokzatra tűzött baba/plüssállatka felfogja a rosszakaratot és az átkokat. Ha a szomszéd irigy lesz a házunkra, gazdagságunkra és átkokat szór ránk, pl. Dőljön magára! Vigye el az első árvíz a házával együtt! Akkor a hitük szerint az átok célba veszi az útjába eső első emberszerű lényt: a babát vagy a plüssállatot. Mivel ők felfogják az átkot, a háznak és a benne élőknek semmi bajuk nem lesz.
Mivel általában a nyakuknál fogva kikötözik őket, eleve horrorisztikusnak néznek ki, pláne miután esett rájuk némi eső, majd jött a szél és a por…
A sima házak mellett a társasházak sem maradnak ki, de a hentesnél, illetve a felhőkarcolón is ott van a plüss, biztos, ami biztos 
(A nyuszi a legdurvább 
)
Építészet
Albánia tele van az ezekhez hasonló befejezetlen épületekkel, ami egy össznépi piramisjátéknak – és annak kollektív elbukásának köszönhető.
Amikor Albániában a kommunizmus megbukott, a gazdaságot a külföldön dolgozók hazautalásai tartották életben, ők tartották el az otthon maradt, sokszor tízfős családot. Mivel 400 ezer albán dolgozott külföldön, sok pénzt utaltak összességében haza. Ez az összeg 1996-ban elérte a 700 millió dollárt.
Ezt a pénzt nem költötték el rögtön az otthoniak, meg akarták forgatni előtte. Viszont nem nagyon értettek hozzá, a csalók pedig megjelentek. Rövidesen havi 40-50 százalék hozamot ígértek a menő piramisjátékok. Eleinte tartották is a szavukat a szervezők, mindenki megkapta az ígért hozamot. Erre persze mindenki belelkesült és tette be a pénzét, 1997-ig 1,2 milliárd dollárt fektettek be, ami figyelembe véve hogy egy szegény kis hárommillió lakosú országról van szó, elég szép “teljesítmény” – összegben és butaságban. A média szinte sztárolta a főszervezőket, akik a politikusokkal együtt mutatkoztak a képernyőn. Ez nyerő húzás volt, így a pár maradék józanul gondolkodó albán is beugrott a játékba. Miután már szinte az összes lakos beszállt, új beszálló és új pénz híján villámgyorsan összeomlott minden, az albánok kétharmada ment tönkre a játékban.
Az emberek az utcára vonultak, kitört a forradalom. A kormány szükségállapotot vezetett be, miközben kétezren haltak meg a zavargásokban. Az ENSZ 7000 kéksisakost küldött az országba, akik helyreállították a rendet. A világbanknak 6 milliárd dolláros programja is kellett ahhoz hogy az ország később talpra álljon.
Ennek a korszaknak az “emlékei” ezek az akkoriban elkezdett hatalmas és azóta is befejezetlen épületek, melyekből rengeteg van mindenfelé.
Az albán építészet “szépségei”.
Véleményem szerint ezzel cseszik el ennek a gyönyörű országnak az igazi szépségeit. Hogy építkeznek. Látszólagos koncepció nélkül. Valahol azt olvastam, hogy Albánia egy nagy falu, mert ha megyünk a települések között, mindenhol vannak “elpotyogtatva” házak. Nem úgy, mint nálunk a tanyák, hanem rengeteg ház van itt-ott. Az épített házak önmagukban sem nyújtanak különösebben szép látványt (de azzal kevésbé lenne gond), de összességében, együtt meg valahogy nincs egy szép összkép, ami pl a tengerpartot (Durresben) lerontja.
A végén megmutatom az AirBnb-nk furcsaságait is, nem tudom, hogy csak mi fogtunk ki ilyet vagy más bérelt lakásoknál is lehet hasonlókra számítani…
Szerencsére, azért a történelmi helyeken vannak szép épületek – bár azokat is el tudják rontani hatalmas, pl. a fél hegyet kitakaró, sokszor ráadásul be sem fejezett házakkal.
Buszok
Ez itt a hivatalos reptéri busz Tiranából Durresbe. Az ott középen a pótszék, amelyen egy normál utas utazott.
Tengerpart
Az öreg halász és a tenger(nyi mosott ruha).
Vízibicikli
Vízibicikli a szántásban.
Dolgok a lábad előtt
Ha Albániában sétálsz, jobb, ha a lábad elé nézel.
Tele van a járda teljesen random helyeken ilyen „tankcsapdákkal”, elég mélyek ahhoz, hogy ha véletlenül belelépsz, ki/eltörjön a lábad.
És tele van mindenhol hevérésző kutyákkal is. Elég sok a kóbor kutya, én még csak nagytestűeket láttam, halál nyugisak, nem ugatnak, morognak, csak nézelődnek, amikor éppen nem alszanak a járda közepén. Tutira etetik őket, mert nincsenek igazán rossz bőrben.
Golyók a parton
Néhány napig az tartott „lázban”, hogy mik azok a fura golyók a tengerparton. Nagyon sok van belőle. Persze, az egyértelmű, hogy valami tengeri „dolog”, de bárhogy gugliztuk, nem adta ki. Végül a képkereső megtalálta, hogy neptunfű – igaz, hogy a találatok között többször szerepelt az elefántszar is 
A neptunfű a világ legrégebbi növénye és „szuperképessége”, hogy óriási mennyiségű szén-dioxidot köt meg. Az elhalt levelei a hullámok által ilyen golyókká állnak össze.
Furcsa nevek
Mi is lenne a legmegfelelőbb név a bizniszünknek? 
Ááá, meg is van…!
A B*zi és a G*ci állítólag gyakori vezetéknevek Albániában, Kakiék meg talán egy lengyel utazási iroda itt (a kocsijukon lengyel felirat volt).
Utazóközönség
„Bözsi néni, itt a tyúk!”
A csávó beállt 4 csirkével a buszmegállóba 
Piac
Lócitromárus a tiranai piacon.
Jó-jó, közelebb menve már én is láttam, hogy dohány… 
Piramis
Tudtad, hogy Albániában is van piramis?
Persze, a tiranai kicsit később épült, mint az egyiptomiak, viszont ez 30 év alatt lepusztult annyira, hogy a lebontása mellett döntöttek – majd végül mégsem, mostanra megújult.
Az albánok egykori teljhatalmú diktátorának, Enver Hodzsának nagy szerepe volt abban, hogy sokáig Európa legelzártabb és legelmaradottabb országa volt Albánia (és azért most van még mit behoznia…) Az ő emlékmúzeumaként tervezte a Hodzsa lánya (aki egyébként építész végzettségű volt). 1988-ban nyitották az akkoriban legdrágább egyedi építményként számon tartott albániai épületet. Hodzsa mauzóleumaként is csúfolták, de az egykori vezető csak szoborként volt jelen az építményben.
1991-től aztán mindenféle funkciója lett a piramisnak a kulturális központtól egészen a diszkóig, sorsáról nehezen döntöttek, mert pont a sokféle funkciónak köszönhetően hozzánőtt a tiranaiak szívéhez, valószínűleg ezért is döntöttek a felújítás mellett.
Tyúk a negyediken
Mit látsz a képen?
Azt hiszed, hogy egy sima társasházat?
Nem. Ez tyúkól (is).
Reggelente jó hangos kakaskukorékolást lehet hallani, beazonosítottuk, hogy a negyedik emeleti erkélyről jön a hang – egyébként a szomszéd utcából. Szemben ezzel az épülettel egy elegáns hotel van, ők kapnak igazán a természetes ébresztőből 
Megrögzött/fogadott szűzek
Észak-Albániában a nők egy része szűz férfiként él.
Ez volt számomra a legdöbbenetesebb dolog, amit Albániával kapcsolatban olvastam.
Már természetesen nagyon kevesen vannak, de még mindig élnek az országban burneshák, vagyis olyan nők, akik különböző szempontok miatt férfiként élnek, férfi ruhákban járnak, levágják a hajukat, férfiként dolgoznak, a férfias gesztusokat gyakorolják.
Van, akit kicsi kora óta úgy nevelnek – itt például amiatt, mert nincs fiú örökös, így a családi vagyon megmaradhat, van, aki az “elrendezett” házasság elől menekül és van, aki egyszerűen szabadabb életet akar annál, mint amit nőként megtehetne. És nyilván vannak transzneműek is, bár nem ez az általános ok.
A Kanun a nőket férjeik tulajdonaként tartja számon, és a szabályai szerint például a dohányzás, az ivás, a munkavállalás, az autóvezetés, a szavazás vagy a nadrág viselése kizárólag a férfiaknak megengedett. Az elmúlt évszázadokban a lányok egyes észak-albániai közösségek körében a Kanun szabályainak megfelelően nem szerelemből kötöttek házasságot, hanem a közösség idősei rendezték el frigyüket. Gyakran náluk sokkal idősebb férfihoz kellett hozzámenniük, és a családjuktól messze lévő településekre kellett költözniük. A fiúörökös nélküli családok elvesztették vagyonukat és azzal együtt társadalmi megbecsülésüket is.
A burnesha, vagyis a férfiként élő nő akkor nyerheti el a férfiak teljes jogú, minden privilégiummal együtt járó, a férfiaknak megfelelő társadalmi státuszát, ha levágja haját, folyamatosan férfiruhákat visel, és megváltoztatja a nevét is. A férfias gesztusokat addig gyakorolják, amíg sajátjukká nem teszik, ám mindennél fontosabb a szüzességi fogadalom, amely tartózkodásra kötelezi őket életük végéig.
Ha egy család lánygyermekének elrendezték elméletben valakivel a házasságát, de a család nem akart, vagy lánya miatt nem volt képes eleget tenni a frigynek, akkor egyedüli módja becsülete megőrzésére és a vérbosszú elkerülésére az volt, ha a lányt burneshává teszik.
Mára a Kanun jelentőségét vesztette, már nem jelent szégyent egy fiú utód nélküli család, és a nők helyzete is sokkal kedvezőbb, mint korábban. A kutatók szerint a férfiként élő, megrögzött szüzek hamarosan ki fognak halni Albániában.
(Nem saját fotó – és igen, nőként született, férfiként élő embereket ábrázol.)
Albániai ételek
Ettem nagyon jót és elég rosszat is (nem fotóztam mindent).
Nagyon sok étterem/kajálda van, az itthonihoz képest jobb árakon. Persze, olyan nagyon fancy helyre nem mentünk, de pl a grillezett polip körettel együtt 3300 ft-nak megfelelő lek volt (más helyeken is lehetett ennyiért enni tengeri dolgokat).
Érdekesség, hogy itt nem annyira vannak büfé jellegű helyek, az albánok szeretik, ha kiszolgálják őket.
Rengetegen ülnek be kávézgatni, egy csomó bácsi is, kocsmaszerű helyeket nem is igazán láttunk, ők kávéznak délutánonként.
Egy leírásban olvastuk, hogy olyan helyeken érdemes enni, ahol papírterítő van az asztalon, mert ott esznek a helyiek is. Talán ez nem minden esetben igaz, de mindig megörültünk, ha felrakták a papírterítőt (mindig csak akkor, ha már ott ül a vendég).
Reggelire szinte minden nap sajtos (inkább túrós állagú) bureket választottam.
You must be logged in to post a comment.