Az elsüllyedt, a Szűz Máriás és az elnöki sajtügy – érdekességek a sajtról
Ugyanaz az élelmiszer és mégis mennyire más! Illatos, büdös, folyós, kemény és száraz, fehér, zöld, piros, aprócska, óriási, tömb, szeletelt, reszelt, imádjuk, utáljuk… Ez mind a sajt!
A legtöbben akár napi szinten is fogyasztunk sajtot, megy a reggeli szendvicsünkbe, az ebédünk összetevői közé, a pogácsánk tetejére, az esti pohár borunk mellé. Ismerjük, de nem eléggé. Hiszen annyi fajta van belőle, hogy lehetetlenség végigkóstolni. Néhány érdekességgel segítünk az ismerkedésben!
- A sajtkészítés 8-10 ezer évvel ezelőtt kezdődött a juhok háziasításával. Hogy honnan indult, azt nem tudni, szóba jöhet Európa, a Közel-Kelet, Közép-Ázsia és a Szahara is.
- Valószínűleg egy véletlennek köszönhető az első sajt. Akkoriban a levágott állatok gyomrát használták a tej tárolására. A tej viszont a gyomorban található alvasztóenzimnek (rennin) köszönhetően savóra és aludttejre bomlott.
- A Római Birodalomban lett igazán közkedvelt a sajt. A Kr. u. 284-től 305-ig uralkodó római Diocletianus császár már „hatósági árat” is bevezetett, számtalan sajtfajta árát maximalizálta.
- A 16. századi Angliában VIII. Henriknek viszont majdnem sikerült a sajtkészítést megszűntetnie. Le akarta rázni a pápai irányítást, szakított a katolikus egyházfővel, és hogy extra bevételhez jusson felszámolta a sajtot is készítő monostorokat, elkobozva azok vagyonát. Az angolok szerencséjére az elűzött barátok a helyi gazdák alkalmazásában kamatoztathatták a sajttal kapcsolatos tudásukat.
- Az egy főre jutó sajtfogyasztás Magyarországon 8 kg évente, míg a listavezető Franciaországban ez 22 kg.
- Több mint 4000 féle sajtot készítenek a világon.
- Egyes sajtok a gyártási folyamat során „maguktól” laktózmentessé válnak – az érzékenyek minden esetben nézzék meg a csomagoláson feltüntetett információkat ezzel kapcsolatban.
- Miért lyukas a sajt? A sajtban lipáz és proteáz nevű enzimek katalizálják a fehérjék és más hosszú molekulák bomlását. Az így keletkező kisebb, illékony molekulák fontos szerepet játszanak a sajt aromájában és illatában. Néha gáz is keletkezik, például ammónia vagy szén-dioxid. Ha a gáz nem jut ki a sajtból, akkor lyukak keletkeznek.
- A penészes sajtok bevonatát Penicillium ecsetpenész törzsek alkotják, melyeknek valamennyire a baktériumölő hatásuk is van, így megfázáskor jól jöhet egy kis camembert vagy roquefort evés is.
- Szardínia kedvenc csemegéje a „kukacos sajt”, a Casu Marzu, egy pecorino sajt, amibe hagyják, hogy a „sajtlegyek” petézzenek, majd az így keletkezett kukacok ebben élősködjenek picit. A lárvák a mozgásukkal felpuhítják az érlelt sajtot, ennek köszönhetően megváltozik a sajt íze és textúrája is, nagyon aromás, órákig tartó utóízről számolnak be a kóstolók.
- Az egerek valójában nem is szeretik annyira a sajtot, inkább a magvakat és gyümölcsöket, illetve azokat a csemegéket, amelyek több cukrot tartalmaznak
- A világ legdrágább sajtos szendvicse 28 millió dollárért (akkori áron 5,5 millió forintért) kelt el. Persze, nem egy hagyományos szendvicsről, illetve sajtról volt szó, a sajton megjelent Szűz Mária képe. Diana Duyser 1994-ben készített magának egy sajtos szendvicset, melybe beleharapva vette észre, hogy Szűz Mária tekint rá a sajtról. Abbahagyta az evést és eltette az szendvicset, majd pedig meghirdette az eBay-en. Néhány nap múlva az eBay törölte a hirdetését, mert nem akart közreműködni a viccként kínált „termék” értékesítésében. A licitálók viszont követelték vissza a szendvicset, az eladó is közölte, hogy nem poénnak szánta a dolgot, hanem meg akarta mutatni a világnak a látványt. Így újra felkerülhetett az aukciós felületre, ahol végül egy internetes kaszinó csapott le rá 28 ezer dollárért.
- 800 kiló sajtnak veszett nyoma a tengerben. 2005-ben a kanadai Quebecben a La Fromagerie Boivin sajtkészítő vállalkozás víz alá vitt 800 kilogramm sajtot, mert úgy gondolták, hogy így érlelve finomabb lesz. Nos, hogy így lenne-e, azt soha nem tudták meg, mert később a búvárok nem találták meg, még csúcstechnológiájú keresőberendezéseket bevetve sem. Egyébként nem is árusíthatták volna az ilyen módon készült sajtot, mert a törvények szerint az érlelődés különböző fázisaiban analizálni kell a sajt állapotát.
- Miért mondjuk fotózáskor, hogy sajt, vagyis „csíííz”? Ilyenkor az angol cheese szót kimondta mosolygóssá válik mindenki a képeken. A 19. század végéig szinte egyáltalán nem mosolyogtak az emberek a fotókon, aminek több oka is volt. Egyrészt az erkölcsök akkoriban nem engedték ezt a „féktelen vidámságot”, másrészt hosszú ideig tartott az exponálás, ami alatt végig mozdulatlannak kellett maradniuk a fotóalanyok, ez pedig csukott szájjal esélyesebb volt. Harmadrészt pedig a korabeli higiéniai állapotok miatt jobban is tették, ha nem mutogatták azokat a fogakat, amik a szájukban voltak. A századfordulón viszont a Kodaknak köszönhetően olcsó fényképezőgépek kerültek a piacra, melyek már mindenki számára elérhetők voltak, nem is igényeltek nagy szakértelmet. A cég a reklámjaiban egy vidám, hétköznapi tevékenységként hirdette a fényképezést, a fotózással kapcsolatos kézikönyvek pedig arra bíztatták a fotósokat, hogy mosolygós képeket készítsenek az alanyaikról. Ekkor kezdett elterjedni a cheese kifejezés, ugyanis a benne lévő hangok kiejtésekor arc- és szájizmaink pontosan olyan mozgást végeznek, mintha mosolyra görbülne a szánk: a „cs” a fogakat és az állkapcsot rendezi el, az „í” pedig az ajkakat mozdítja a megfelelő irányba. A cheese szó első írásos említése a texasi Big Spring Herald napilap egy 1943-as cikkében fordult elő, melyben Joseph E. Davies tanácsolta a használatát. Itt elárulta, hogy ezt a tippet egy jelentős politikustól kapta, aki valószínűleg Theodore Roosevelt korábbi amerikai elnök lehetett.
Te is szereted a sajtot? Válogass a sajtos receptek között!
Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook-odalához, ne maradj le semmiről!
You must be logged in to post a comment.