Az élelmiszerek csomagolása nem egy felesleges, környezetszennyező ,hóbort’

A műanyagmentes július kampány kapcsán egyre inkább előtérbe került a csomagolás – így az élelmiszerek csomagolásának – kérdése, hiszen az csak egy szükséges rossz ahhoz, hogy haza tudjuk vinni az adott dolgot – gondoljuk. Valóban így van?

Igen. Mert több száz éve sem haltak éhen az emberek, be tudták szerezni az élelmiszereket, pedig akkor még nem volt egyszer használatos csomagolás.

Nem. Mert nem abban a világban élünk.

Most mondatod, hogy de meg tudod venni a tejet a szomszéd néni Riskájától, meg a zabpelyhet a csomagolásmentes boltban. Valóban van, amit be tudsz így is szerezni – történetesen ha lakik melletted egy Riska és a szomszéd néni el is adja neked a tejét vagy a piacon, csomagolásmentes zabpelyhet meg inkább nagyvárosban, ahol van erre specializálódott bolt (ahová – ne legyenek kétségeink – szintén csomagolásban jut el az áru, bár nyilvánvalóan kevesebb csomagolásban).

Csak arra kell a csomagolás, hogy hazavigyük benne az élelmiszert?

Nem!

A csomagolás célja elsősorban, hogy megóvja a termék minőségét és mennyiségét a termeléstől kezdve az elosztási láncok keresztül a felhasználásig. De vannak egyéb feladatai is: információt hordoz, minket is véd és felkelti az érdeklődést az árucikk iránt.

Élelmiszerbiztonsági szempontból fontos, hogy megvédjék az élelmiszereket a külső behatásoktól. A termék szennyeződhet és a bejutó anyagoktól beindulhatnak például különböző erjedési, romlási folyamatok. Tehát a csomagolás biztosítja azt, hogy megfelelő minőségű maradjon az élelmiszer a lejárati időig. A csomagolás fajtáját, minőségét élelmiszerenként jogszabályok írják elő, ettől eltérni nem lehet.

Egyes termékek esetében a környezetet is védeni kell a csomagolással. Környezetet, mint a körülöttünk lévő dolgokat (pl. ne folyjon ki mindenre az étolaj), környezetet, mint természetet (pl. vegyszerek esetében) és környezetet, mint az élőlényeket (pl. gyerekzáras kupakok egyes szereknél).

A csomagolásra szükség van a biztonságos és gazdaságos szállításhoz is. Ahhoz, hogy az üzletbe kerüljön, kell fogyasztói csomagolás, ami magán a terméken van, gyűjtőcsomagolás, ami általában pl. karton, rekesz és szállítási csomagolás, pl. raklapok. Természetesen azt is garantálnia kell, hogy a vásárlók könnyen haza tudják vinni az élelmiszert.

Csomagolásra elengedhetetlen szükség van pl. a mentes termékeknél, hogy nehogy szennyeződjön az allergén anyagot tartalmazó más termékkel.

A termék csomagolása információt hordoz. Szerepelnie kell rajta a termék megnevezésének, összetevőinek, lejárati idejének, vonalkódjának, tömegének, energiatartalmának stb. Nemrég egy csomagolásmentes boltban szódabikarbóna helyett mosószódát adtak a vásárlónak – ha a mosószódát ételbe teszik, komoly baj is származhatott volna belőle. Általában a csomagolást megőrizzük addig, amíg a termék el nem fogy, így tároljuk benne és az által azonosítjuk is – sokszor félig csukott szemmel, megszokásból nyúlunk egy-egy  zacskóhoz és már borítjuk is bele a többi hozzávalóhoz.

És végül a csomagolóanyag elad. Ott sorakozik a boltban a polcon a sok áru, azt veszed le, amelyiken látod az ismerős márkajelzést vagy amelyik valamiért megragadja a tekintetedet (aztán lehet, hogy visszateszed a rajta olvasott információk birtokában…), amelyik gusztusosabban tálalja az ételt.

A csomagolás tehát kell, de természetesen sok esetben elegendő lenne sokkal kevesebb is belőle egyes termékeknél.

Mit lehet tenni mégis, hogy különösebb fogyasztói szokások megváltoztatása nélkül is csökkentsük a környezetre háruló terheket?

A saját pazarlásunkat csökkenteni. Ha sokat fogyasztasz valamiből, vegyél nagyobb kiszerelésűt belőle. Viszont érdemes átgondolni, hogy valóban el fogod-e fogyasztani vagy csak a piros akció felirat késztet arra, hogy bespájzolj belőle, aztán lejár a szavatossága és észre sem veszed…

Szelektív szemétgyűjtés. Sok termék csomagolásán szerepel, hogy lebomló műanyag. Ezzel egy nagy probléma van: hogy bekerül a nem lebomló műanyagok közé. Magyarországon egyelőre nem megoldott a kezelése (azaz a komposztálása), külföldön is csak akkor, ha megfelelően szelektálják. Persze az irány legalább jó, ha nem is megoldás…

Talán az, hogy ekkora „téma” lett a műanyagmentes július, a gyártókat is arra sarkallja, hogy tudatosabban tervezzék át a csomagolásaikat, így a megszokott termékeket vásárolhatjuk.

Nyilván a szokások megváltoztatásával ennél jóval többet lehet tenni, erről milliónyi cikk született az elmúlt időszakban.

Olvasd el ezt is:

Bevállalom – ezért nem szálltam be a műanyagmentes július kihívásba

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook-oldalához és iratkozz fel a heti hírlevélért a blogkövetésre, ne maradj le semmiről! 🙂

Oszd meg

Csiripeld ki