Tisztázzuk végre: a vegánság egészséges vagy hiánybetegségeket okoz?
A vegánsággal kapcsolatban (is) rengeteg tévhit kering, melyeket aztán örömmel osztanak meg és hiszik el az étrend ellenzői.
A sok közül az egyik legfőbb állítás az, hogy a vegán étrend nem egészséges, hiszen a hús és az állati eredetű élelmiszerek kiiktatásával különféle hiánybetegségek alakulhatnak ki.
Nos, ez igaz is, meg nem is.
Sokan azt gondolják, hogy a vegán életmód egészséges, hiszen egy csomó zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak a követői. Igen, ezek az élelmiszerek egészségesek és valószínűleg több is fogy belőlük, ha a húst elhagyjuk. De önmagában ez az étrend még nem lesz egészséges, hiszen például vegán a cukor, az alkohol és mondjuk, a sült krumpli is. Ha ezeken élünk, vegánok vagyunk, de egészségesek semmiképpen sem.
Ha bármilyen olyan étrendbe kezdünk, amivel korlátozzuk az addigi élelmiszerbevitelt – mennyiségben vagy minőségben, akkor azt meg fogja érezni a szervezetünk és elképzelhető, hogy olyan tápanyagokat is kihagyunk, amelyek szükségesek lennének. Például, ha a főétkezésünk általában nagyobbrészt sovány csirkemellből és zöldségekből állt – ami egyébként egészségesnek elfogadott – és csak annyit csinálunk, hogy ebből elhagyjuk a csirkemellet, akkor hosszú távon biztosan nem lesz egészséges az étrendünk, mert a húsban olyan tápanyagok vannak, amelyek kellenek a „működésünkhöz” és mondjuk, csak a párolt brokkoli nem tudja azt pótolni. De a legtöbb ilyet be lehet vinni növényi alapú ételekkel is. (De ugyanez lesz a helyzet, ha a zöldséget hagyjuk el és csak csirkemellet eszünk).
Tehát nem lehet azt sem mondani a vegán étrendre, hogy egészséges, de azt sem, hogy egészségtelen.
Az egészségesség kulcsa itt is – mint a mindenevőségben is – a kiegyensúlyozottság, azaz mindenféle tápanyagból és vitaminból kerüljön a tányérunkra.
Ezeknek a bevitelére kell különösen figyelni vegánként:
B12-vitamin
A hiedelmekkel ellentétben az egyetlen dolog, amit csak növényi étrenddel nem lehet bevinni, az a B12-vitamin. Ez csak állati szervezetekben található meg. Hiánya kimerültséghez és levertséghez, gyors szívveréshez, súlyvesztéshez, sérülésekre és vérzésre való fokozott hajlamhoz, emésztési rendellenességekhez, merevedési zavarokhoz, nyelvszárazsághoz és ínyvérzéshez vezethet, de előfordulhatnak idegrendszeri problémák, például mozgási zavarok, emlékezetvesztés, látási gondok vagy gyors hangulatváltozások is. Pótlására B12-vitamint vagy ezzel dúsított ételeket érdemes fogyasztani.
Kalcium
A kalcium a csontok erősségének megőrzéséhez szükséges, illetve a szív, az izomzat és az idegrendszer megfelelő működéséhez is elengedhetetlen. A tejtermékekben található meg nagy mennyiségben, de tartalmazza a tofu, a szója- és a mogyorótej, a hüvelyes növények, magvak, mogyorófélék, illetve a gabonapelyhek is.
Jód
A jódra a pajzsmirigyhormonok képződéséhez van szükségünk, hiányában állandó fáradtság, levertség, gyors kifáradás, koncentrálási zavarok, rossz memória, hajhullás, depresszió, testsúlynövekedés, arcpuffadás, izomgyengeség, bőrszárazság, hangulatingadozás, ingerlékenység, székrekedés, illetve a szívműködés lassulása következhet be. A legismertebb jódforrások a halak, a tejtermékek és a tojás. A vegánoknak a jódozott só, a kenyér, a szója- és mandulatej, illetve a különböző tengerihínár-készítmények jelenthetnek megfelelő pótlékot.
Vas
A vas hiánya szintén fáradékonyságot, kimerültséget, az immunrendszer és a szellemi teljesítőképesség gyengülését okozhatja. A hús- és halételek mellett a teljes kiőrlésű gabonák is sok vasat szolgáltatnak. Bár az állati eredetű vasat az emberi szervezet könnyebben tudja hasznosítani, növényi eredetűből is lehet fedezni a vasigényünket – a C-vitaminban gazdag zöldségek és gyümölcsök segítenek is ebben.
Omega-3-zsírsavak
Az Omega-3 zsírsavak gyulladásgátlók, megvédenek az olyan krónikus betegségektől, mint a szívbetegség, az IBS, a cukorbetegség vagy épp a rák. Legfőbb forrásai a halak, de chia magból, diófélékből, brokkoliból, római salátából, kelkáposztából is hozzájuthatunk a szükséges mennyiséghez.
Cink
A cink erősíti az immunrendszerünket, irányítja az anyagcsere-folyamatokat, elengedhetetlen az inzulin termeléséhez. Mindenevőként a vörös húsokból, szárnyasokból, a tenger gyümölcseiből hozzájuthatunk, vegánként a teljes kiőrlésű gabona, a csicseriborsó, a zöldborsó és a kesudió fogyasztásával vihetjük be a szervezetünkbe.
Mielőtt a vegán életmód ellenzői felhorkannának, hogy na ugye, ezt szinte lehetetlen betartani, ennyi mindenre kell figyelni stb-stb., gondoljunk bele, hogy mindenevőként sem magától értetődő, hogy minden szükséges tápanyaghoz, vitaminhoz hozzájutunk, lessük csak meg a legutóbbi vérvételünk eredményét, talán van rajta néhány csillagozott (nem megfelelő) érték.
Mindenevőként és vegánként is ajánlott a rendszeres laborvizsgálat, hogy az esetleges eltéréseket kezelni, kiküszöbölni tudjuk. Igyekezzünk a táplálék segítségével folyamatosan biztosítani a tápanyagokat, ha viszont a vizsgálat során az derül ki, hogy valamiben hiányt szenvedünk, akkor szükséges lehet a plusz vitamin, étrendkiegészítő szedése is.
A bejegyzést a Bijó Webáruház támogatta, ahol mindenféle étrendkiegészítőt, vitamint is megtalálsz a sok ezer egyéb termék mellett.
Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook-oldalához, ne maradj le semmiről! 🙂
You must be logged in to post a comment.