Miért túrós a közös ló háta? – ételes közmondások eredeti jelentése

Annyi közmondást, szólást használunk mindennapi beszédünk közben. Szoktatok gondolkodni a jelentésükön? Mármint azt persze tudjuk, hogy mit miért mondunk, mit akarunk kifejezni vele, de azt már sokszor nem, hogy mi volt az eredeti értelmük. Most ezekből hoztam egy párat, természetesen olyanokat, amik valamilyen étellel kapcsolatosak.

Van mit a tejbe aprítania

A régi időkben a tej alapvető élelmiszernek számított, ha tehén nem is, de legalább kecske nagyon sok háznál volt. Ahhoz hogy a tej táplálóbb legyen, illetve hogy ne mindig ugyanazt egyék, különféle dolgokat, például gabonaféléket, kenyérféléket, gyümölcsöket tettek bele. Ha volt. Ha nem volt, mert olyan szegénységben élt a család, akkor nem volt mit a tejbe aprítaniuk.

Nincs sütnivalója

Sütnivalónak a Dunántúlon a korpa és komló keverékét nevezték, amibe maradék kenyértésztát, vöröshagymát tettek, ezt a napon megszárították, széttördelték és eltárolták. Ha kenyeret dagasztottak, akkor ezt leforrázták, majd belekerült a kenyérbe. Ha valaki nem gondolkodott előre, annak elfogyott a sütnivalója, így nem tudott kenyeret sütni, vagyis arra sem volt alkalmas, hogy az ilyen mindennapi, egyszerű feladatokat ellássa.

Nem fenékig tejfel!

Amikor jó kis zsíros házitejfölt egy edénybe tették, akkor attól egy idő után különvált a savó, ami a tároló alján gyűlt össze, míg felül a szép, fehér tejföl volt látható. Így, bár úgy tűnt, hogy teljes mértékig „szuper minden”, a dolgok mélyére nézve azért kiderült, hogy mégsem.

Kenyértörésre vitte a dolgot

Ha valakik közös háztartásban, egy családban élnek, akkor természetesen ugyanazt az ételt eszik. Amikor egy asszony és a férje szakított, akkor az együttélés jelképének számító kenyeret is kettétörték, ami a végleges különválást is szimbolizálta.

Lekenyerez valakit

A karcagi kenyér híresen jó volt a 18. században, vitték is rendszeresen eladni a debreceni vásárba. Előfordult, hogy útközben megtámadták őket a betyárok, ilyenkor kenyérrel próbálták „lekenyerezni” őket. Ez működött is, olyannyira, hogy még a betyárok kísérték tovább őket az útjukon, hogy más ne támadhason rájuk.

Hátra van még a fekete leves

A kávét szoktuk fekete levesnek hívni, nem volt ez máshogy évszázadokkal ezelőtt sem. A váradi pasa a 17. században Thököly Imre fejedelem elfogására készült, ezért egy ebédmeghívással csalta magához. Igen ám, de időközben a fejedelem rájött, hogy valami nem stimmel és a fogások végeztével gyorsan távozni akart. Az egyik janicsár viszont így tartotta vissza: „Ne siess Uram, hátra vagyon még a fekete leves!” A kávé után pedig be is igazolódott a sejtése, elfogták és láncra verték az isztambuli Héttoronyban.

Mintha hájjal kenegetnék

A régi időkben a mozgásrendszeri fájdalmakat, rándulásokat, ficamokat valamilyen zsíros, olajos szerrel, hájjal dörzsölték be, masszírozták. Ez egy külön „szakma” volt, kenőasszonyok végezték a feladatot, ami enyhítette is a betegek fájdalmait, ellazította őket, így okozott ez jóleső érzést a korábbi kínok után.

Fügét mutat

Rőtszakállú Frigyes feleségét a milánóiak kiutasították a városukból. Az uralkodó ezen bedühödött és a lakóknak az lett a büntetésük, hogy egy öszvér hátsó felébe kellett behelyezni, majd kihúzni egy fügét, úgy, hogy nem használhatták a kezüket.

Van erre egy másik magyarázat is, eszerint az ókori rómaiak és görögök úgy tartották, hogy a gonosz szellemek ellen beválik, ha a hátsójukat bizonyos időközönként felvillantják. Ez finomodott arra, hogy jelzésértékűen csak egy fügét mutattak fel.

Közös lónak túros a háta

Ez egy kicsit kakukktojás, ugyanis annak a bizonyos lónak a háta nem is túrós, hanem túros, de a legtöbben túró-nak értik/mondják.

A túr viszont dörzsölést, sebesedés jelent a hámos, nyerges állatok testén. Azaz arra utal, hogy azok a dolgok, amiket közösen használunk, hamar tönkremennek, mert vagy nem igazán figyelünk rájuk vagy túlzott az igénybevétel.

Olvasd el ezt is:

A sasnak a lika és a madárnak a teje – ételnevek eredete

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook-oldalához és iratkozz fel a heti hírlevélért a blogkövetésre, ne maradj le semmiről! 🙂

Oszd meg

Csiripeld ki