Ezekért kaptak hülye Nobel-díjat a kutatók gasztro témában

Az igazi Nobel-díj mellett kiosztják minden évben az Ignobel-díjakat is. Ezt azok az egyébként komoly tudósok kaphatják, akik valamilyen tök értelmetlen értelmetlen, használhatatlan felfedezésre jutottak vagy csak egyszerűen vicces a kutatásuk vagy annak eredményének, következtetésének tárgya.

Lássuk, mikért adtak Ignobel-díjat!

2018-ban például azért, mert egy kutató bebizonyította, hogy a kannibálok az emberhús fogyasztásával kalóriaszegényebb táplálékhoz jutnak, mint az állatok húsát evők.

2017-ben arra kerestek – és találtak – magyarázatot, hogy miért utálják egyes emberek a sajtot. Ehhez a vizsgálati alanyokat MRI-gépbe fektették, közben pedig különböző sajtokat szagoltattak velük. A gép közben felvételeket készített az agyi aktivitásról és megállapították, hogy az agy bazális ganglionjai (bármi is legyen ez) döntik el, hogy sajtimádók vagy –utálók vagyunk.

Az ugye megvan, hogy nyers tojásból egyszerű módon lehet főtt, de 2015-ben felfedezték azt is, hogy a főttből hogyan lehet újra nyers. Konkrétan karbamidot kell hozzáadni, plusz némi mechanikai ráhatás és visszaállítható a nyers tojásra jellemző fehérjeszerkezet.

2014-ben a banánhéj súrlódási együtthatóját vizsgálva megállapították, hogy valóban jobban csúszik, mint az alma vagy a narancs héja. Mivel a banánhéj csúszósságát adó poliszacharidok az izületkben is megtalálhatók, ezért ez az eredmény remek lehetőséget teremt arra, hogy még tökéletesebb protéziseket fejlesszenek ki.

Emellett felfedezték azt is, hogy a csecsemők székletéből származó baktériumokkal jól lehet szalámit érlelni.

2011-ben felfedezték, hogy bizonyos bogarak bizonyos ausztrál sörösüvegekkel párosodni próbálnak.

2007-ben kimutatták, hogyan lehet vaníliaaromát szintetizálni tehéntrágyából.

2006-ban megállapították, hogy a nőstény maláriaszúnyogot ugyanúgy vonzza a limburgi sajt szaga, mint az emberi lábé.

2005-ben hosszas kísérleteket folytattak annak megállapítására, hogy szörpben vagy vízben tudnak-e az emberek gyorsabban úszni.

2000-ben „A Costa Rica-i száraz évszak ebihalainak összehasonlítása ízük alapján” című tanulmányért is Ignobel járt.

1999-ben pedig végre kifejlesztették az íz nélküli csilipaprikát.

1996-ban a fokhagymának, a savanyú tejszínnek illetve a középbarna sörnek a piócák étvágyára gyakorolt hatásáról szóló tanulmány lett díjazott.

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook oldalához és iratkozz fel a heti hírlevélért a blogkövetésre, ne maradj le semmiről! 🙂

Oszd meg

Csiripeld ki