Élet és étel Kínában – interjú
Az első interjú után, melyet egy Algériában élő magyar muszlimával készítettem, olyan sok pozitív visszajelzést kaptam, hogy úgy döntöttem, sorozat lesz az Élet és étel riportokból. Számomra mindig nagyon érdekes hallgatni, olvasni a külföldre költözők első beszámolóit, amikor minden furcsa még, rengeteg dologra rácsodálkoznak.
És vannak olyan országok, ahol a annyi minden más, mint itthon, hogy több év múlva is érhetik az embert meglepetések. Így van ez Péterrel is, akivel valaha csoportban táncoltunk, de aztán ő messzire költözött…
Hol élsz és mióta?
2012 februárban költöztem Kínába, két évet egy nagyon szép – két Budapest méretű – kisvárosban, Xiamenben éltem, majd egy éve munkahely miatt Shenzhenbe jöttem át. Shenzhen már Magyarországon is ismert, Xiamen egy kicsit eldugottabb, de nagyon szép hely.
Hogy kerültél oda? Mit csinálsz ott?
Még GE-s (General Electric) kollégaként jártam Xiamenben többször is, heteket töltöttem ott üzleti úton és megtetszett a város. Még 2008-ban kalandvágyból belevágtam egy CHF-fel megbolondított lakásvásárlásba és amikor 2011-ben kezdett élesedni a helyzet anyagi fronton és a munkahelyemen is, akkor úgy döntöttem, ha akad valami érdekes munka Kínában, akkor belevágok.
Xiamenben egy érintőképernyőket gyártó cégnél voltam fejlesztési csoportvezető, jelenleg pedig egy kis német-kínai cégnél vizsgálok beszállítókat, illetve emellett projektmenedzseri feladatokat is ellátok.
Mennyire sikerült beilleszkedni, felvenni az ottani életritmust?
Beilleszkedés, hmm… a Bp-Xiamen átmenet szinte zökkenőmentes volt, köszönhetően egy ott élő magyar srácnak, aki azonnal bemutatott a helyi külföldi közösségnek és sikerült onnan barátokat szereznem. Két hobbim is van, ebből az egyik a tánc, ez megint csak sokat segített, a harmadik héten gyakorlatilag belebotlottam a helyi salsa tánciskola vezető tanárába és legjobb táncosába, onnantól kezdve állandó vendég voltam az általuk szervezett bulikon és ők azóta is jó barátaim. Miután a salsa bulikat egy kubai-kolumbiai étteremben tartották, a vendégekkel és a tulajdonossal is hamar jóban lettem egy erősebb táncos buli után. Tiszteletbeli kolumbiai vagyok két éve a tulaj jóvoltából 😀 Másik hobbim az úszás, innen “csak” egy ausztrál lány barátom lett, de sokat segített abban, hogy fizikailag jól bírjam az átállást az itteni éghajlatra és a stresszt is kezelni tudjam.
Itt látható, hogy nem csak nekünk bonyolult a kínai írás, hanem fordítva is, mindenesetre szép próbálkozás (és persze kedves gesztus)
Mint az eddigiekből látszik, az életritmus Xiamenben leginkább egy nyaralóhelyre emlékeztet, Shenzhen ezzel ellentétben egy rohanó iparváros, bevallom őszintén az itteni életvitel kevésbé fekszik nekem és a páromnak is. Nehezebb barátokat szerezni és a kikapcsolódás feltételei sem igazán adottak, ez a város egy termelőközpont, sajnos a lakók többsége eszerint is él.
A kollégáim többsége elég jól beszél angolul és a gondolkodásuk is elég “nyugat-kompatibilis”, de pl. a párom munkahelyén igazi kínai módra csak azzal barátkoznak, akitől valami előnyt remélnek. Ez utóbbi sajnos az általunk tapasztalt általános viselkedés Shenzhenben.
A Facebookon az ismerőseidet gyakran szórakoztatod a kínai furcsaságokkal. Számodra melyikek vannak mondjuk a TOP 5-ben?
TOP5-öt mondtál? 😀 Csak nézz körül egy napot az utca túloldalán, a dzsumbujban!
Próbáljuk meg azért:
Kisgyermekek fenéken kivágott nadrágban, KFC-McDonald’s ELŐTT pisilnek a nyolcsávos főút mellett anyuka-nagymama szolidan énekelget nekik, hogy könnyebben menjen, de a mosdóba semmiképpen sem mennek be..
Liftbe-metróba-buszra-stb. beszállás…ajtó nyitásakor azonnal, visszasodorva a kifelé igyekvőket, fenékkel előre vetődve az esetlegesen felszabaduló ülőhelyekre.
Öltözködés: a kínai férfivá válás nélkülözhetetlen eleme az övön hordott kulcstartó, nőknél a napernyő és a magasító cipő, minden időben.
A kínai úszás: erről rengeteget tudnék beszélni, itt 25-30 felett sem ciki az úszógumi…a nőknek a gigamaxi fürdőruha, fodrocskákkal (‘40-es évek európai divatja), férfiaknál elegánsan lötyögő fürdőnadrág és ugye itt is az általános egymásra NEM figyelés, különösen szórakoztató kívülről látni, ahogy összeütköznek, mert látják ugyan egymást, de kitérni vagy várni nem hajlandóak.
Öreg nénikék este táncolnak a téren…úgy 30-40 egyszerre, van elöl 2-3 vezető, a többi pedig táncolja ugyanazt..vagy amit ugyanannak vél 🙂
Mi az, ami legjobban hiányzik Magyarországról?
Általános válasz: család, az otthoni barátok. Az, hogy kiszakadtam az otthoni időből. A Skype fejlesztőinek ezúton is hosszú, békés, program karbantartással töltött öregkort kívánok!
Kicsit személyesebb: A Duna, a kajakozás, a karakterrel rendelkező épületek, a finom ásványvíz, a nyelvi humor, az hogy a nők átlagban jól néznek ki.
Mit eszik egy átlag kínai reggelire, ebédre vacsorára? És te?
Itt is más egy sietve elfogyasztott irodai étkezés és egy hétvégi ráérős. A munkareggeli a többségnél egy édes zsemle-kenyér-gőzgombóc vagy egy db főtt tojás többnyire szójatejjel vagy híg ivójoghurttal.
Ebéd és vacsora érdemben nem különbözik, legalább 3-4 különböző pirított vagy gőzölt zöldségféle és minimális hús. A húsról annyit, hogy ők imádják a zsíros disznót, kis adagokban, illetve a csirke feldolgozása itt egyenes vonalakban, az anatómiai viszonyok teljes figyelmen kívül hagyásával történik, mert szeretik a csontot.
Én változatlanul a tiszta húst szeretem, viszont sokkal kevesebbet eszem belőle, mint otthon, az étkezéseim teljesen eltolódtak a friss zöldségek, illetve a hal felé. Más fűszereket kedvelek, mint otthon, a fokhagyma, a gyömbér és a szecsuáni bors nagy kedvenc lett.
Hogy zajlik egy étkezés? Van valami extrább „rituálé”, szokás…?
Hogy zajlik? Hát leginkább nagy zajjal 😀 Inkább sok apró különbség van, először is az igazi étkezéshez legalább 6-8 ember kell, a 8 amúgy is szerencseszám itt.(TAO)
Sokféle, kis adagok, mindent megosztva, (ez szerintem nagyon egészséges), hangosan beszélgetve, sokszor csámcsogva, a fogásoknak semmiféle kötött sorrendje nincs. Baráti társaságoknál a fizetésnél ‘küzdenek’, hogy ki fizesse a számlát, többnyire persze ez színjáték, mert igazából senki nem akarja, de néha nagyon belemelegednek, volt már, hogy előttem dobták a földre a pénzt és kiabáltak egymással.
Mi volt a legfurcsább étel, amivel találkoztál? Megkóstoltad?
Furcsa kínai étel? Van olyan? XD Hááát..kígyó már volt, teknőst és krokodilt nem vagyok hajlandó enni, pedig sok halas pulton látni. Teknőst néha még az utcán is árulnak, pórázról, nem mintha el tudna szaladni 🙂 A kígyó ízre nem volt nagy szám, csirkére emlékeztetett, pörköltként, darabokra törve, a bordáit kifordítva szolgálták fel és fóliakesztyűben kellett enni. Egyebek a hentespultról emlékezetből: csirkeláb, disznóorr, disznóagy.
Azt azért elmondanám, hogy relatíve kevés ilyet esznek, mert drága.
Mi a kedvenc kínai ételed?
Szecsuáni saláta és friss bambuszrügy bárhogy elkészítve. Brokkoli, fekete fafül gomba, gyömbér fokhagymás-csilis barnaecetben…ebből lesz a szecsuáni saláta. Az bambuszt ugyanúgy szokás beáztatni, mint otthon a szárazbabot, egy este vízben és másnap mesés íze lesz. A legjobb persze Szecsuánban van, mert ott tényleg frisset kapni a piacon. Tudják a pandák, hogy mi a jó…
A párod szecsuáni. Szoktatok közösen főzőcskézni? Barátkozik a magyar ételekkel?
Inkább felváltva, bár igyekszem képességeimnek megfelelően segíteni is neki. Magyar ételekből majd most lesz rövid tanfolyam otthon, amíg szülőket látogatunk. Az igazság az, hogy sokkal ügyesebb a konyhában, mint én, ezért sokkal több kínai étel készül, mint magyar/nyugati. Közösen rajongunk egyébként az indiai konyha iránt, próbálunk abból is eltanulni egyszerűbb dolgokat.
A kínai konyha alapfelszereltsége mennyiben tér el a magyarétól?
Ha eszközökre gondolsz, akkor a válasz egyszerű: igazi kínai a szögeléstől a habverésig mindent pálcikával csinál 😀 DE TÉNYLEG. Nincs sajtreszelő (sajt sincs) vagy tökgyalu, van viszont nagy bárd (csirke geometriai bontása, ha emlékszik még valaki). A pálcikát említettem már?
A GÉP: rizsfőző. Enélkül nincs kínai családmodell, ebben készül az ízletes, frissen főtt rizs, amit természetesen kevernek mindenféle magvakkal, kicsit úgy, mint mi otthon a teljes kiőrlésű cipókat.
Ami ismerősebb lehet: WOK, mindenféle friss zöldség gyors pirításához és kukta, amit itt gőzölő edénynek hívnak.
Nagy fájdalmamra sok helyen hiányzik a sütő, így a sütemények is…
A fűszerek: szecsuáni csiliszósz (olaj), szecsuáni bors, piros csilipaprika, barnaecet, főzési rizsbor, kagyló szósz, gyömbér.
Vannak olyan ételek, amelyeket kifejezetten nagyobb ünnepekkor fogyasztanak?
A holdújévkor legalább 8 különböző ételt kell enni. Családi hagyomány szerint dől el, hogy miket. A sárkányhajó ünnepen ‘zongzi’, citromfű levélbe burkolt ragacsos rizspuding (sárga rizsbort illik hozzá inni). Az őszi napéjegyenlőség idején holdsüti (kb. 8-10 cm -es töltött, pogácsaszerű édesség, mintával a tetején).
Megosztasz velünk egy itthon is fellelhető alapanyagokból készülő kínai édesség receptet?
Ezzel gondban vagyunk, mert a szecsuáni konyha édességekben általánosan szegény, a kantoni édességek pedig túl bonyolultak nekünk, helyette inkább néhány ételekkel kapcsolatos bizarr:
a vörösbab ÉDESSÉG, sütiket töltenek vele
a koktélparadicsom ÉDESSÉG, torta tetejére kerül
szárított, reszelt, vattacukor állagú disznóhús pékáruk tetején.
Köszönöm szépen az interjút és a fotókat!
Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook oldalához és iratkozz fel a heti hírlevélért a blogkövetésre (itt, jobbra), ne maradj le semmiről! 🙂
