Strandolás közben született meg a vonalkód ötlete
Ma már szinte a legkisebb üzletekben is „becsipogják” a vásárolni kívánt árut, azaz leolvassák a vonalkódját, így kerül a pénztárgépbe.
Mi a vonalkód?
Különböző vastagságú fekete-fehér, függőleges vonalsor. A vonalak váltakozása és a közöttük levő rések nagysága hordozza az információt, nem a fekete, hanem a fehér csíkok (vagyis rések) hordozzák az információt. Vonalkódot használnak a kereskedelem mellett a szállítmányozásban és a raktározásban is.
Strand, homok, vonalkód
Joseph Woodland 1948-ban kapta azt a feladatot, hogy készítsen egy olyan jelölési rendszert, mellyel a pénztáraknál könnyen beazonosíthatók a különböző terméket. Woodland a miami strandon ült, élvezte a napsütést és egy bottal vonalakat rajzol a homokba. Itt ugrott be neki az ötlet, hogy a különböző vastagságú vonalak fognak segíteni tárolni az információkat. Az első változatban még körök is voltak.
Woodland és társa, Bernard Silver 1952-ben szabadalmaztatták az ötletet és eladták 15 ezer dollárért a Philco nevű elektronikai cégnek.
Aztán egy időre feledésben merült a találmány.
A ’70-es években egy amerikai szupermarketláncnál újra felmerült az igény a pénztári munka gyorsítására. Ők az IBM-et bízták meg, hogy találjanak ki egy olyan rendszert, amely automatikusan felismeri a termékeket. Woodland éppen az IBM-nél dolgozott, így George Lauer továbbfejlesztette a kezdeti alapelvet.
El is készítették, segítségével kis helyen több adat fellelhető volt, könnyen lehetett nyomtatni és olvasni is. Annyira jól sikerült, hogy ezt alkalmazták az egész láncnál. Először egy Wrigleys rágót pittyegtek be egy ohiói bolt pénztáránál 1974. június 26-án.
Magyarországon elsőként a Skála áruházakban használtak vonalkódot, az első leolvasás 1984-ben a Nyugati téri áruházban történt. Széles körűen csak a ’90-es években alkalmazták az országban.
Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook oldalához, ne maradj le semmiről! 🙂
You must be logged in to post a comment.