Virsli kisokos – milyen virslit vegyünk?

Évente kb  harmincezer tonna virslit vásárolunk, ez háztartásonként mintegy 7,3 kg-ot jelent, ám a virsli igazi szezonja a december, a szilveszter. Nem mindegy, hogy milyet választunk, ebben segít a virsli kisokos!

Mit nevezünk virslinek?

A Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása szerint: legfeljebb 30 mm átmérőjű, természetes, vagy műbélbe töltött, húspépet tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt, (vízgőzzáró műbélbe töltött termék esetén) füstöletlen, vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú készítmény. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 51 %.

Az első „virslit”, a frankfurtert Johann Georg Lahner készítette 1805-ben kétféle húsból, marhából és disznóból. Ehhez sót, fűszereket és vizet adott, majd ezt juhbélbe töltötte és enyhén füstölte. Innen indult világhódító útjára, amit szinte mindenhol frankfurternek hívnak, a mi virsli szavunk a würstchen (kolbászka) szóból ered.

Az Élelmiszerkönyvbéli meghatározást bár szigorították, de így is viszonylag lazák a követelmények a virslivel szemben. A hús egy része helyett mechanikailag szeparált húst használhatnak, amit a szakszlengben az eljárás szerint fehér vagy rózsaszínt takonynak(!) hívják, szóval el lehet képzelni… Ennek nagyobb a víztartalma is, tehát nehezíti a készítményt. Az előírt fehérjetartalmat szójafehérjével vagy vérplazmával növelhetik, a fűszerek helyett aromákat vagy kivonatokat használhatnak, a színezéshez színezékeket, a kívánatos húsíz eléréséhez ízfokozókat; a füstölés nem lehetséges a műanyag bél miatt, így ezt füstaromával „helyettesíthetik”.

Milyen virslit vegyünk?

A párszáz Ft-os virslitől nyilvánvalóan nem várhatunk csodát.

Viszont a drága sem jelenti magától értetődően azt, hogy minőségi termék.

Nézzük meg mindegyiknél az összetevőket.

A törvényváltozás óta 51 %-osnak kell lennie minimum a virsli hústartalmának. De az igazi élvezeti szint kb 80 % felett kezdődik!

A virslik általában elég sok adalékanyagot tartalmaznak, amiket kerüljünk, az a szója és a mechanikusan szeparált hús. De általában láthatunk az összetevők között nátrium-glutamátot (E621), azaz ízfokozót, nitrites pácsót, ami a hús rózsaszínűségét segít megtartani , trinátrium-citrátot, ami a sókoncentrációéft, savasságszabályozásért és a nedvesség megtartásáért felel, aszkorbinsavat, ami az idő előtti barnulást akadályozta, polifoszfátot, ami a virsli roppanósságát segíti elő. Szép kis lista… Igyekezzünk ezekből minél kevesebbet megenni.

A négylábúaknak általában tartalmasabb, ízletesebb a húsa, viszont drágábbak is, mint a szárnyasokból készült virslik.

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook-oldalához, ne maradj le semmiről! 🙂

Forrás: 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Virsli

http://www.origo.hu/tafelspicc/kozelet/20141226-hogyan-vasaroljanak-jo-virslit.html

http://hvg.hu/gasztronomia/20131228_Virsli_vurstli_frankfurti_becsi_baromfi_

Oszd meg

Csiripeld ki