2016.08.19.

Érdekességek a kenyérről

Az augusztus 20-i nemzeti ünnepünkön 1949 óta az új kenyér ünnepét is megtartjuk.

Bár nem néphagyomány alapján keletkezett az ünnepünk, hanem politikai akarat jelölte ki, mégis az emberek szívesen fogadták és azóta hagyománnyá is vált az ünneplése. Bővebb infót, további érdekességeket erről az Urban legends oldalán találsz. Jelképe a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér.

2011 óra készítik Pécsett a Magyarok Kenyerét, melyhez a búzát az egész Kárpát-medencéből hozzák. Az ünnepélyes összeöntést követően lisztet őrölnek belőle. Az „összmagyar lisztből” készül a Magyarok Kenyere, melyet a nagyvárosok ünnepségeire küldenek. A megmaradt összegyűjtött lisztet aztán a rászorulóknak ajánlják fel.

A Pékek világszövetsége 2001-ben október 16-át jelölte ki a kenyér világnapjává. 2004 óra Magyarországon is ünneplik.

A Komáromi Erődben kenyérmúzeumot működtet a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje.

Először az egyiptomiak sütöttek kelesztett kenyeret, időszámításunk előtt kb 3000 évvel.

Az ókori görögök kb 70-féle kenyeret sütöttek.

A IV. században a rómaiaknál már 254 pékség üzemelt.

Teremhet kenyér a bokorban is vagy netán a föld alatt. Ilyen a brazíliai indiánok egyik különleges eledele is: a manióka. A földből kiszedett gumókat mind megreszelik, a nedves pépet jól kipréselik, majd napon megszárítva a kapott lisztből, melynek íze kesernyés, kapják a „ beizsü” nevű lepényt.

Európa legjelentősebb társadalmi átrendeződését is éppen a kenyér okozta: 1789-ben a párizsiak tiltakozását a kenyérárak drasztikus emelése váltotta ki. A felháborodott tömeg megrohamozta a Bastille-t, és kezdetét vette a francia forradalom.

1874-ben Mechwart András feltalálta a Mechwart-féle hengermalmot, ami forradalmasította az őrlés technológiáját. Ezzel a magyar találmánnyal az egész világon nagy hírnévre tett szert.

A babonás népek régen a kenyérsütő helyiséget az istenek otthonának tartották, ahol áldozatokat mutattak be, néha a kemence alá temették halottaikat.

A németországi Ulmban található a világon az egyik leggazdagabb gyűjteménnyel rendelkező Kenyérmúzeum.

Kenyerünk becsben tartása, tisztelete már a 20. században is elevenen élt. Nem volt szabad rálépni, eldobni; ha leesett a földre, azonnal rá kellett fújni és meg kellett csókolni, mert a család jólétét, bőségét, termékenységét szimbolizáló, ill. biztosító alapvető táplálék.

A magyar népi hitvilágban sok hiedelem kötődik a kenyérhez. Szabályozva volt a a sütés napja, ez péntek, de különösen nagypéntek nem lehetett, mert a „pénteki kenyér véres lesz”, „kővé válik”, „sír a kemencében”. A kenyeret nem süthette férfi, menstruáló nő, illetve nem lehetett közösülni sem a kenyérsütés előtt. A kovászolást – a szemmelverést elkerülendő – nem láthatta idegen, a tésztát nem szabadott dicsérni, illetve az erjesztő anyagot kölcsönadni.

Kenyérkészítés közben is számtalan szokást tartottak be, pl a dagasztás után cuppogtak a kenyérnek, a kemencébe rakás után a sütő asszony felemelte a szoknyáját, a szakajtót felborították, kovászolás, dagasztás előtt keresztet vetettek egy kés élével, a kelni tett kenyérre ráolvastak, ezek mind a sütés sikerességét hivatottak biztosítani.

Az új házba vitt kenyér a hiedelem szerint a jólétet biztosította az ott lakók számára. Ilyen célzattal vezették be lakodalmakkor az új asszonyt kenyér alatt. A karácsonyi vacsorán fogyasztott kenyér is a jövő évi gazdagságot, termékenységet eredményezte a hit szerint.

Nyelvünkben 150 kenyérrel kapcsolatos mondás él: Kenyértörésre kerül a sor, Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel, Régi búzából is válik jó kenyér stb.

Amerikában, a szeletelt kenyér hazájában a nagy sikerű bevezetése után 15 évvel, 1943-ban a háborús állapotokra hivatkozva a mezőgazdasági miniszter betiltotta a szeletelt kenyeret. Az indok a kenyér zsírpapír csomagolása volt, mellyel a háború miatt spórolni kellett, illetve azt gondolták, hogy a szeletelt kenyér betiltása csökkenti a kenyérfogyasztást, ezzel könnyítik a hadsereg élelmezését, illetve a szeletelőgépekhez sok acél kellett, amire a hadiiparnak inkább szüksége volt. Aztán kb másfél hónap múlva a tiltást feloldották, mert egyrészt semmi hatásuk nem volt, másrészt a háziasszonyok fel voltak háborodva, hogy késsel kell szeletelniük a kenyeret.