Repül a … repül az étel, avagy mit esznek az űrben?

Kötelező olvasmány űrutazásra készülőknek! 🙂

Ez most egy rendhagyó bejegyzés lesz, találtam egy cikket ezzel kapcsolatban, aztán elkezdtem utánaolvasgatni, én nagyon érdekesnek találtam a témát, remélem, Ti is.

Ez nem tudományos szintű írás, azt ragadtam ki, ami szerintem érdekes, de mindenféle kiegészítést, javítást szívesen fogadok.

Ha az űrkajákra gondolunk, akkor általában fényes, ezüstszínű tubusok jelennek meg a képzeletünkben. Ennél sokkal kifinomultabb az űrmenü, de azért vannak tubusok is.

Ez bizony gyümölcslé, az oroszul tudók felfedezhetik a „szok” feliratot.

Kezdjük egy kis magyar űr(kaja)kutatás-történelemmel.

1978-ban a budapesti Konzerv- és Paprikaipari Kutatóintézet az Interkozmosz kutatási program keretében felkérést kapott az űrételek fejlesztésére. Figyelembe kellett venniük, hogy az űrhajósok sokáig tartózkodnak zárt környezetben, illetve a speciális körülményeket, mint a súlytalanság, az ízlelés kevésbé intenzív, lassul az emésztés; valamint energiában gazdag, kiegyensúlyozott, ízletes és mutatós menüt kellett létrehozniuk.

Farkas Bertalan ebben a tulipános ládában vitte a magyar menüt az űrhajóra.

Ezeken kívül még fontos volt például, hogy az ételek létartalma ne legyen több 10 %-nál, azok hidegen és melegen se folyjanak ki, kanállal legyen fogyaszthatók (nem használhattak az asztronauták villát és kést), a konzervdoboz kibírja a földi gyorsulás 40-szeresét és az előállítás során a kereskedelmi higiéniai követelményeknél 100-szor szigorúbb feltételeknek kellett megfelelni. És még az űrhajósok személyes ízlésének is.

Kalocsi motívumokkal díszített konzervdobozokba kerültek az ételek.

A két éven at tartó fejlesztés ereményeképpen az alábbi „magyaros étvágyfalatokat” vihette magában 1980-ban Farkas Bertalan a Szaljut 6 fedélzetére:

Egyesével, kézzel készítették a konzerveket.

sertéspörkölt

libamájpástétom

babsaláta

rakott káposzta

füstölt marhanyelv

sült vagdalt

csirkehús

disznósajt.

A menü.

Ezek tényleg csak falatok voltak és nem igazán a jóllakást szolgálták, hanem azt, hogy Farkas Bertalan a 3 űrhajós társát megkínalhassa. Állítólag minden elfogyott és nagyon ízlett nekik.

Később megpróbálták ezeket az ételeket kereskedelmi forgalomba is hozni, de a drágaságuk miatt nem arattak nagy sikert.

És mi a helyzet napjainkban?

Igyekeznek a földi körülményekhez legjobban hasonlító ételeket tálalni.

Az ételek nagy része speciális fóliacsomagolásban van, hogy ellenálljon a sterilizálás során fellépő magas hőnek.

A csomagok hátulján tépőzár van, hogy rögzíteni tudják az űrhajóban.

A kekszek, kenyerek tiltottak a morzsálódásuk miatt.

Azt gondolnánk, hogy sokféle étrendkiegészítőt, vitamint kell szedniük, de csak a D-vitamint pótolják a napfény hiánya miatt.

Fűszeresebben főznek nekik, mert az űrbéli körülmények között kevesebb nyál termelődik, amitől kevésbé érzik az ízeket.

Rágás közben nem szabad kinyitni a szájukat, mert kirepülhet a falat 🙂

Próbálkoznak már növénytermesztéssel is az űrhajóban.

Minden étel csomagolásán angol és orosz felirat is van, ezzel hangsúlyozzák az országok közötti egységet.

Kis gyümölcs 🙂

Ez a szkafander sisak része, lehet látni, hogyan juttatják be az élelmiszert.

A Konyhalál Facebook oldalát – ahol inkább földi receptekkel és érdekességekkel találkozhatsz 🙂 – itt tudod lájkolni 🙂

Forrás és képek:

http://www.thesavory.com/food/13-unbelievable-things-nasa-told-us-about-space-food.html

http://index.hu/tudomany/urkutatas/szenese1026/

http://www.esa.int/Our_Activities/Human_Spaceflight/ESA_Health_Care_Network/From_tubes_and_cubes_to_haute_cuisine_-_the_refinement_of_space_food

http://kitchenfunwithmy3sons.blogspot.hu/2013/07/man-on-moon-breakfast.html

Oszd meg

Csiripeld ki