Repül a … repül az étel, avagy mit esznek az űrben?
Kötelező olvasmány űrutazásra készülőknek! 🙂
Ez most egy rendhagyó bejegyzés lesz, találtam egy cikket ezzel kapcsolatban, aztán elkezdtem utánaolvasgatni, én nagyon érdekesnek találtam a témát, remélem, Ti is.
Ez nem tudományos szintű írás, azt ragadtam ki, ami szerintem érdekes, de mindenféle kiegészítést, javítást szívesen fogadok.
Ha az űrkajákra gondolunk, akkor általában fényes, ezüstszínű tubusok jelennek meg a képzeletünkben. Ennél sokkal kifinomultabb az űrmenü, de azért vannak tubusok is.
Ez bizony gyümölcslé, az oroszul tudók felfedezhetik a „szok” feliratot.
Kezdjük egy kis magyar űr(kaja)kutatás-történelemmel.
1978-ban a budapesti Konzerv- és Paprikaipari Kutatóintézet az Interkozmosz kutatási program keretében felkérést kapott az űrételek fejlesztésére. Figyelembe kellett venniük, hogy az űrhajósok sokáig tartózkodnak zárt környezetben, illetve a speciális körülményeket, mint a súlytalanság, az ízlelés kevésbé intenzív, lassul az emésztés; valamint energiában gazdag, kiegyensúlyozott, ízletes és mutatós menüt kellett létrehozniuk.
Farkas Bertalan ebben a tulipános ládában vitte a magyar menüt az űrhajóra.
Ezeken kívül még fontos volt például, hogy az ételek létartalma ne legyen több 10 %-nál, azok hidegen és melegen se folyjanak ki, kanállal legyen fogyaszthatók (nem használhattak az asztronauták villát és kést), a konzervdoboz kibírja a földi gyorsulás 40-szeresét és az előállítás során a kereskedelmi higiéniai követelményeknél 100-szor szigorúbb feltételeknek kellett megfelelni. És még az űrhajósok személyes ízlésének is.
Kalocsi motívumokkal díszített konzervdobozokba kerültek az ételek.
A két éven at tartó fejlesztés ereményeképpen az alábbi „magyaros étvágyfalatokat” vihette magában 1980-ban Farkas Bertalan a Szaljut 6 fedélzetére:
Egyesével, kézzel készítették a konzerveket.
sertéspörkölt
libamájpástétom
babsaláta
rakott káposzta
füstölt marhanyelv
sült vagdalt
csirkehús
disznósajt.
A menü.
Ezek tényleg csak falatok voltak és nem igazán a jóllakást szolgálták, hanem azt, hogy Farkas Bertalan a 3 űrhajós társát megkínalhassa. Állítólag minden elfogyott és nagyon ízlett nekik.
Később megpróbálták ezeket az ételeket kereskedelmi forgalomba is hozni, de a drágaságuk miatt nem arattak nagy sikert.
És mi a helyzet napjainkban?
Igyekeznek a földi körülményekhez legjobban hasonlító ételeket tálalni.
Az ételek nagy része speciális fóliacsomagolásban van, hogy ellenálljon a sterilizálás során fellépő magas hőnek.
A csomagok hátulján tépőzár van, hogy rögzíteni tudják az űrhajóban.
A kekszek, kenyerek tiltottak a morzsálódásuk miatt.
Azt gondolnánk, hogy sokféle étrendkiegészítőt, vitamint kell szedniük, de csak a D-vitamint pótolják a napfény hiánya miatt.
Fűszeresebben főznek nekik, mert az űrbéli körülmények között kevesebb nyál termelődik, amitől kevésbé érzik az ízeket.
Rágás közben nem szabad kinyitni a szájukat, mert kirepülhet a falat 🙂
Próbálkoznak már növénytermesztéssel is az űrhajóban.
Minden étel csomagolásán angol és orosz felirat is van, ezzel hangsúlyozzák az országok közötti egységet.
Kis gyümölcs 🙂
Ez a szkafander sisak része, lehet látni, hogyan juttatják be az élelmiszert.
A Konyhalál Facebook oldalát – ahol inkább földi receptekkel és érdekességekkel találkozhatsz 🙂 – itt tudod lájkolni 🙂
Forrás és képek:
http://www.thesavory.com/food/13-unbelievable-things-nasa-told-us-about-space-food.html
http://index.hu/tudomany/urkutatas/szenese1026/
http://kitchenfunwithmy3sons.blogspot.hu/2013/07/man-on-moon-breakfast.html
1 thought on “Repül a … repül az étel, avagy mit esznek az űrben?”
You must be logged in to post a comment.
Kicsit az írásnak ellentmondó képet találtam. Alulról a 10. „És mi a helyzet napjainkban?” bekezdés elején. Kés, villa, olló, és még keksz is szerepel a képen. Ezek, mint írtad is, tilosak. Az éles-hegyes dolgok kilyukaszthatnak fontos ketyeréket, csöveket. A keksz morzsája eldugíthatja a műszereket, felszerelések nyílásait.
Az a kép valahogy nem stimmel.